Nyomasztó mókuskerék vagy a fejlődés mozgatója?

Életünk során többször kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor úgy érezzük tehetetlenek vagyunk, nem találjuk a megoldást a problémánkra. Változtatni szeretnénk, de nem tudjuk hogyan. Telik múlik az idő, és azt vesszük észre, hogy még mindig ugyanott tartunk. Nem értjük mi történik, vagy éppen miért velünk történik, mi az, amit elrontottunk, mi az, amit nem tettünk meg? Ezek a nyomasztó gondolatok, és érzések a krízis helyzet jelei lehetnek. Caplan szerint a krízisállapot főbb jellemzői a következők:

  • lélektanilag kritikus, érzelmileg hangsúlyos szituáció
  • nem elkerülhető, kénytelenek vagyunk szembe nézni vele
  • minden figyelmünk a megoldásra irányul
  • a szokásos problémamegoldó eszköztárunk az adott helyzetben hatástalan

Ezek a nehéz szituációk egyrészt a személyiségfejlődésünk kódolt, viszonylag előre látható elemei (normatív krízisek: serdülőkor krízise, családalapítás krízise, szülői szerep krízisei, életközép krízise, stb.), másrészt viszont váratlanul is érhetnek minket (=akcidentális krízis: teljesítménykrízis, súlyos betegség krízise, válás, gyász, erőszakos cselekmény átélése, katasztrófahelyzet, stb.) az életünk során.

Általánosan jellemző a krízis helyzetekre, hogy  hasonló módon játszódnak le: az első szakaszban szervezetünk „felkészül” a védekezésére: növekszik a vérnyomás, a légzésszám, a pulzus, kitágul a pupilla, izomfeszülés jelentkezik. Figyelmünk, gondolataink a kiváltó ingerre koncentrálódnak. Ha nem áll helyre az egyensúly elkezdődik a küzdelem szakasza, amiben igyekszünk megoldani a helyzetet, ha sikerül önbizalmunk növekszik, gyarapodik megküzdési eszköztárunk, tehát személyiségünk fejlődik és erősebben kerülünk ki a küzdelemből. Ebben az esetben a krízis, mint pozitív, motiváló erő jelentkezik. Sokat számít a megküzdésben az, hogy mennyire vagyunk képesek a nehézségeket építő, gyarapodásunkat elősegítő eseménynek felfogni. Ha a problémákra, mint a jólétünkhöz vezető út állomásaira tekintünk, nagyobb eséllyel tudunk úrrá lenni azokon. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy krízisek, konfliktusok, ill. problémák nélkül nincs fejlődés.

Ha a küzdelem időszaka nem vezet eredményre, akkor az értelem által vezérelt cselekvések átcsapnak az érzelmek, ill. a nem racionális megoldások által jellemzett kapkodás szakaszába. Ebben a helyzetben a sok eredménytelen megoldási kísérlet hatására csökken az önbizalmunk, a gondolkodásunk egyre inkább beszűkül, aminek eredményeként ugyanazt a cselekvéssort/gondolatsort ismételjük, így belekerülünk a krízishelyzet „mókuskerekébe”. Eredménytelenségünk, tehetetlenségünk megélése agressziót, impulzivitást (hevesség, indulatosság) eredményez, amely tovább szűkíti gondolkodásunkat. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hogy meg tudjunk nyugodni, és egy kevésbé feszült állapotban képesek legyünk szempontot váltani, ill. más keretek közzé helyezni az eseményeket. Természetesen bízhatunk a jó szerencsénkben is, de ez nem mindig hatásos.

Ha a probléma a kapkodás szakaszában sem oldódik meg, akkor az egyre görcsösebb megoldási kísérleteink összeomláshoz vezetnek: a személyiség szervezettsége teljesen felborulhat, a beszűkült gondolkodás az önsértő magatartás, ill. az öngyilkosság felé hajthatja az elkeseredett, a küzdelemben megfáradt embert. A megoldatlan lelki válságnak azonban nem feltétlenül ilyen súlyos a közvetlen végkimenetele. Felléphet ugyanis egy átmeneti rendeződés, ami nagyon gyakori ezekben a helyzetekben. Ilyenkor jellemző, hogy a megoldatlanság feszültsége álruhát öltve jelenik meg, pl. valamilyen testi betegség formájában (un. pszichoszomatikus betegségek).

Összefoglalva tehát a lélektanilag megterhelő szituációknak az alábbi végkimenetelei lehetnek:

  • Fejlettebb egyensúlyi állapot=”Kreatív krízis”:
    • önbizalom növekedése
    • megküzdés fejlődése
    • a veszteségek megfelelő kezelése
    • a személység érése
  • Egyensúlyi állapot működési zavar (diszfunkció) árán:
    • depresszív tünetek
    • szorongásos tünetek
    • függőségek (dependenciák): alkohol, drog, gyógyszer
    • pszichoszomatikus betegségek: magas vérnyomás, Crohn–betegség, irritábilis bél szindróma, egyes szívproblémák, bőrbetegségek stb.
  • Öngyilkosság (szuicidum)